A hűtőházak építése során a talaj rétegrendjének megfelelő szinten - a talaj átfagyásának elkerülése érdekében fagymentesítő talajfűtést kell beépíteni. A talaj kapilláriscsöveiben levő víz megfagy, ami épületszerkezeti károkat okoz. A talaj kifagyása minden talajtípusnál bekövetkezik, ennek kivédésére már a tervezésnél gondolni kell. A fűtést állandó ellenállású fűtőkábellel lehet a legegyszerűbben megoldani.

A nagyobb hűtőházak fűtését célszerű éjszakai árammal megoldani, mert ez olcsóbb. A talaj ugyanis a nagy tehetetlenség miatt nem hűl le a nap folyamán. Az altalaj fűtése levegővel, vagy folyadékkal is lehetséges, azonban a levegő áramoltatása, kondicionálása bonyolultabb feladat. A folyadékot szállító csőrendszer kialakítása komoly szakmai odafigyelést igényel. Nehezen megvalósítható a légmentesítés, valamint az egyenletes hő és tömegáram biztosítása. A lefektetett fűtőkábel mennyiségét, és teljesítményét, az alkalmazott szigetelés vastagsága, és fagyasztótér tervezett hőmérséklete függvényében kell méretezni.

A különböző fajlagos ellenállású kábelek lehetővé teszik, hogy tetszőleges alapterületű hűtőházak talajfűtését 230, vagy 400 Volt feszültséggel táplálhatjuk. Bár a fűtőkábelt a megengedett terhelésnek csak mintegy 40 %-ával terheljük, az esetleges meghibásodáskor fellépő súlyos következmények elkerülése érdekében, a fűtőkábellel együtt, egy vele azonos teljesítményű, és mennyiségű tartalék fűtőkábelt kell lefektetni, úgy, hogy mindkét szálat egyszerre, egymástól a távtartókon levő osztásnak megfelelően 2,5 cm-re, u. n. „meander” hurkokban fektetjük. A fektetés egészen rövid hidegvezetékkel is lehetséges.

A tartalék fűtőszál beépítése Németországban általánosan elfogadott tervezési előírás! A különösen nagy területű hűtőházaknál nem ritka a két tartalék beépítése sem. A fűtőkábeleket meg kell sorszámozni, hogy tudni lehessen, melyik fűtőkörnek melyik a vele párhuzamosan futó megfelelője.

A fűtőkábel méterenkénti terhelése mindössze 7-10 Watt, így az aktív fűtőkábelek egymástól való távolsága nem lesz több mint, 30-40 cm. Nem szabad az egyes fűtőszálakat túlságosan távolra, több, mint 40-45 cm-re fektetni, az egyenletes hőátadás érdekében.

A fűtőkábelek a „hidegvég” kötéspontjától normál villamos vezetékekkel csatlakoznak a kapcsoló- és vezérlőszekrényhez, de a kötésnek még a betonban kell lennie. A kapcsolószekrény elhelyezhető a hűtőtér falának külső oldalán, vagy az épület-felügyelet helységében. A szekrény tartalmazza a talajfűtő rendszer villamos védelmi és működtető készülékeit, szabályozó egységeit. A kábeleket úgy kell elrendezni, hogy azok ne keresztezzék egymást. A kábeleket a szerelőbetonra fektetjük. A tiszta és sík szerelőbetonhoz először a műanyag távtartókat rögzítjük. A távtartó hornyaiba bepattintjuk a kábelt, ügyelve a kábelek távolságának megtartására. A kábeleket a lefektetés során is óvni kell a sérülésektől.

A fűtőkábeles talajfűtési rendszerek működése, szabályozása automatikus. A talajfűtést hőmérséklet-érzékelővel ellátott termosztát kapcsolja ki-be. A hőmérséklet-érzékelőt a fűtőrétegbe betonozott védőcsőbe kell beszerelni, oly módon, hogy esetleges meghibásodásnál cserélhető legyen. Alkalmazhatunk hőmérséklet kijelzéssel rendelkező termosztátot is.

A fűtőkörök folytonosságát legalább havonta ellenőrizni kell. Javaslatunk szerint egy „kábel-őr”-t iktatunk be, amelynek mini toroidján kétszer átfűzzük a fűtőkábelnek csak az egyik hidegvégét. Ha a termosztátot egy „teszt”- gombbal rövidre zárjuk, akkor a toroidhoz kapcsolt LED-ek világítanak. Így bizonyosodhatunk meg arról, hogy folyamatos minden fűtőáramkör. A fűtőkábelek időszakos rendszerességgel történő ellenőrzését a karbantartási utasításban elő kell írni, és az üzemeltetési naplóban dokumentálni.

Ha olyan ajtók kerülnek beépítésre, amelyek nem rendelkeznek saját keretfűtéssel, akkor egy fűtőszálat kell az ajtó köré beépíteni, hogy a tömítő keret ne keményedjen fel, vagy ne fagyjon be. Az ajtókeret fűtését önszabályzós fűtőkábellel lehet optimálisan megvalósítani, amely vezérlés nélkül is biztosítja az ajtók befagyásának elkerülését úgy, hogy folyamatosan fenntartja a tömítő profil kb. +10 Co hőmérsékletét. Az ajtókeretre szerelt vékony, rozsdamentes „L” idomot úgy kell felszerelni, hogy az szorosan érintkezzen a fűtőkábellel, tehát a felszegecselés előtt a fűtőkábelt fel kell ragasztani az ajtókeretre öntapadó alumínium ragasztószalaggal.

Az ajtó közvetlen környezetébe, a járófelület alá, kb. 5 cm-es mélységben küszöbfűtésként fűtőkábelt kell beépíteni, a páralecsapódás megakadályozására. A fűtött felületet, dilatációval célszerű elválasztani a hűtött tér betonjától. Ennek a felületfűtésnek 200-230 W/m2 teljesítményűnek kell lennie. A küszöbfűtések vezérlését ajtónként kell megoldani, külön termosztáttal és érzékelővel

Ha a hűtőtérben, vagy annak belső oldalfalánál tartóoszlopok vannak, azok aljánál sűrűbben kell fektetni a kábelt, hogy ott intenzívebb legyen a fűtés. Ha a hűtőházat egy nagyobb csarnok belsejébe utólag építik be, akkor ott még a hűtött téren átmenő, és a hűtőtér fölé nyúló oszlopok is lehetnek. Ezeket a hűtött tér fölött azért kell megfűteni, mert a rajtuk lecsapódó pára leszivárogna az oszlopok hőszigetelése alá.

A hűtőház külső falai mentén, különösen az északi falak mentén sűrűbben kell fektetni a kábelt, mert a szél, és a téli hideg miatt itt nagyobb a felfagyás veszélye. A hűtő tárolót nemcsak a fagytól kell védeni, hanem gondolni kell a zöldségtároló (ahol burgonyát tárolnak) fűtéséről is, mert ismeretes, hogy a burgonya már plusz 6-7 fokon tönkremegy. Itt viszont nem a talajt, hanem a tároló padlózatát kell fűteni.

A hűtőházi fűtések kialakításáról képeket, rajzokat az Interneten talál. www.czinege.hu

A hűtőházak talajfűtésének tervezésében, kivitelezésében készséggel segítünk.